A nagy utazás

Szemináriumok

H. Kovács Judit: Egyedül az úton

Judit szemináriumának a felvételéről sajnos a mi hibánkból idő hiányában néhány fontos dolog lemaradt. Ezeket a fontos gondolatokat itt szeretnénk közreadni.

A következő tapasztalatokat éltem meg:

1) Ellensúly, “kolonc” 

Szakmai karrierem során és az egész  életstílusommal végig kezdeményező, proaktív hozzáállást gyakoroltam. Ezért volt kiegyensúlyozó szerepe mellettem a férjemnek, aki józan és egy olyan statikus, melankolikus mérnök gondolkodásával egyfajta – jó értelemben mondott –  koloncot jelentett számomra. Mindig tudtam, hogy hol a helyem, hogy mi az igazán fontos számomra: a család, az otthon, és mindaz, ami ezt jeleníti meg a baráti – gyülekezeti és munkahelyi kapcsolataimban is.

Így rájöttem, hogy amikor őt is elvesztettem, akkor Isten már alkalmasnak talált arra, hogy ezt egyedül is megtartsam. Egyedül is tovább vigyem.

A nők – általában – többet bírnak mert érzelmileg máshogy vannak összerakva. Kevésbé törnek, inkább alkalmazkodnak- túlélők. Példa erre az áldott állapot lelki és testi (hormon) viharai, a szülés és az azt követő törékeny és megfeszített életszakasz is.És itt most azt üzenem: vigyázzunk a férfiakra..,, mert ők általában törnek..S aztán nézzük az átlagos élettartamot, 5-10 év a különbség a különbség a nők javára!S több özvegy nő, több a túlélő nő, mint a férfiak.

2) De ki gondoskodik rólam egyedülállóként?

Igen, ezt nehéz felfogni…. főleg azt követően, hogy rájöttem mit jelentett számomra a kiegyensúlyozást biztosító házastárs. Számomra igazán megtestesült és valósággá vált ebben az élethelyzetben az Ézsaiás 54. üzenete: és erre az ígéretre ráálltam, és ezt az ígéretet osztom meg a fiatalon özvegyen maradt, vagy a (még) társ nélkül élő nőtestvéreimmel is: “Ujjongj te meddő, ki nem szültél, ujjongva énekelj és kiálts, ki nem vajúdtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr. Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékaidnak kárpitjait terjesszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg sátor cövekeidet. Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek. Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenérõl elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.Mert férjed a te Teremtõd, seregeknek Ura az Õ neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik. Mert mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened: Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek; Búsulásom felbuzdultában elrejtettem orcámat egy pillantásig előled, de örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.

3) Kivel beszélem meg a kérdéseimet, kit érdekel a véleményem?

A legnehezebb, hogy  kivel megbeszélem meg, hiszen akár gyerek, akár barát, de nem azonos az “érdekszint”. Gyereknevelés, pénzügyi dolgok, karbantartás felújítás …

Lehet egy barátnak is véleménye, de az eredményért nekem egyedül kell vállalnom a felelősséget. S itt döbbentem rá, hogy tulajdonképpen a nagy kérdésekben, a “végén” mindig egyedül kell elszámolni. A saját dolgaimért nem hibáztathatok mást, mint ahogy nem is kérnek rajtam számon olyat, amit nem befolyásolhattam…

Dönteni lehet együtt v. párban, csapatban/ közösségében is, de végrehajtani és erről elszàmolni akkor is egyedül kell. Van egy magyar közmondás is erre: “Kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de behajtáskor csak az marad pásztor, aki elszámol”…

4) Az egyedüllét -mint ajándék

Idézhetjük a Bibliát, ahogy Isten megteremtette az embert, azt mondta: “Nem jó az embernek egyedül, szerzek néki segítőt” vagy “Jobban boldogul kettő,  mint egy….”Ez így  igaz, de mégis az a tapasztalatom, hogy ez különböző az egyes életszakaszokban. És  különböző módon éljük meg a társtalanság, vagy épp a társas magány vagy az egyedüllét terheit is.

a) Fiatalkor – önismeretre jutás, az identitás keresés – egyedül működik. Kellenek a visszajelzések a tapasztalatok, de addig ne is keressünk társat amíg nem ismerjük magunkat…., illetve ne azért keressünk társat, mert majd vele leszek teljes.

Teljes értékem van egyedül is. 

Nem egy másik embertől függ az értékességem, hanem, hogy ismerem- e az elhívásomat, az életcélomat, és aszerint fogom – e leélni az életemet.

b) Fiatal felnőtt kor –  szakmai és egzisztenciális megalapozás és családalapítás kora – óriási terhekkel, energiákkal, itt nagy szükség van a társra!

c) Érettség – egzisztenciális nyugvópont, a gyerekek kirepülnek – itt van az ideje és a lehetősége, hogy visszaadjuk és átadjuk, amit eddig felhalmoztunk – lelkileg – anyagilag egyaránt. Itt az ideje és lehetősége az erőteljes  közösség gyakorlásnak

Vertikálisan –  a Teremtő felé  és horizontàlisan kapcsolatok – családi, közösségi, baráti- gyülekezeti

5) Az egyedüllét – mint tapasztalat átadás lehetősége – az élet igenlés, értékek átadása a fiataloknak.

Derűsnek maradni – és előre nézni

Az egyedüllét nem átok, és nem is hiány elsősorban, hanem áldás. Egyedül – szabadság- de nem mindegy hogy mire?!! Szolgálhatom a családomat, a közösséget, az Isten ügyét – teljes időben. Hozzáállás kérdése. Miért kaptam az egyedüllétet és mire használom ? (keserűség, vagy áldás ). Maradandóba befektetés – lelki kapcsolatok, kapcsolati tőke, barátságok, imádságok….

Ezzel együtt nem mondhatom azt, hogy az egyedüllét örömét gondtalanul és rögtön felismerjük, de mégis meg lehet találni. Ezt is, mint minden élethelyzetet, meg kell harcolni, megharcolni a gyászidőszakot, a változás kényszereit, a veszteségek feldolgozását.

Mindennek rendelt ideje van….

“Ideje [van] a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek. Ideje [van] a kövek elhányásának és ideje a kövek egybe gyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstõl való eltávozásnak. Ideje [van] a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak. Ideje [van] a szaggatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. Ideje [van] a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek. (Prédikátor 3.)

Kapcsolat

Baptista Női Misszió
1068 Budapest, Benczúr u. 31. 

Közreműködők:

Magyarországi Baptista Egyház 

Baptista Szeretetszolgálat

Fiatalok Krisztusért Alapítvány

Pax Televízió